Thoughts from the Vortex

Korábban már feltettem egy írást ugyanezzel a címmel, csak aztán levettem, mert azt hittem, rosszul értelmeztem valamit. De aztán kiderült, hogy mégsem: idén tényleg úgy döntött a Torchwood alkotói gárdája, hogy készít egy, a fiatalabb korosztálynak is nézhető, vágott (cenzúrázott) változatot a sorozat epizódjaiból. Ezt az tette szükségessé, hogy a Doctor Who sorozat, és annak mellékága, a Torchwood szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint ahogy amúgy a testvérsorozatok szoktak, ugyanakkor a célközönségük más. Míg a Doctor Who családi sorozat, maximum szülői felügyeletes besorolással, addig a Torchwood kifejezetten felnőtt közönségnek szól. Szókimondóbb, realisztikusabb mindenben. De a gyerekek is kíváncsiak, hogy mi történik kedvenc Jack kapitányukkal, amikor nem a Doktorral van. Az első évadból kimaradtak, de mostantól nekik is részük lesz a kalandokban. Mindez persze üzletileg is jó húzás, hiszen nagyobb nézettséget jelent, és több bevételt az egész franchise-nak.

Amikor először hallottam ezt a hírt, látva az új évad első részét, elgondolkodtam, mi marad belőle, ha elkezdik kivagdosni a szaftosabb jeleneteket, és erről beugrott egy paródia a Mad TV műsorból, ami arról szól, hogy mi történik, ha a PAX TV műsorára tűzi a Maffiózók (The Sopranos) c. sorozatot:

Azóta viszont sikerült megnéznem az első (Kiss Kiss, Bang Bang című) rész moderált változatát, és meg kell mondjam, meglepődtem, hogy mit vágtak ki és mi maradt benne. Az erőszakos jeleneteket kicsit megvágták, hogy ne mutassanak túl direkt sérüléseket vagy túl sok vért, hullákat, sebesülteket csak messziről és/vagy homályosan, stb., de azért nem forgatták újra a jeleneteket vér nélkül. Ennyit egy gyereknek el kell tudnia viselni manapság Ezzel nem is volt gond. Ami meglepett, az az, hogy a pasicsókok vágatlanul lementek, némi kétértelmű párbeszéddel együtt, de minden más verbális utalás a szexre, valamit kábítószerekre kivágásra került. Sajnos ezzel némi humor is távozott, de végülis aki a vágatlant nem látta, az úgysem tudja, miről maradt le. Azért összességében meglepően teljes sztorit kaptak a gyerekek is, de én azt hiszem, maradok a vágatlan verziónál, és a továbbiakban a cenzúrázottat hanyagolni fogom. Azért a kíváncsiságom megérte a rászánt 45 percet, pláne, hogy pillanatnyilag ez a kedvenc részem a sorozatból, így nem okozott gondot x-edszer is megnézni .

A brit Amazon ismét kiárusítást tart többek között sci-fi/fantasy cuccokból, akinek kedve és pénze van, ne fogja vissza magát

Boxok
Filmek
Januári sci-fi akció
Doctor Who

A Doctor Who ajánlóban már említettem a Torchwood c. sorozatot, most pedig ismét a figyelmetekbe szeretném ajánlani. A héten ugyanis elkezdődött a második évad, méghozzá egy igen ütős, pörgős epizóddal. Vendégként James Marsters, az ügyeletes rosszfiú tűnik fel, mint a titokzatos Captain John Hart, aki betoppan és szétzilálja az épp hogy összekovácsolódott csapatot. Persze előtte még mindenkit megpróbál elcsábítani, ahogy ez az 51. századi emberekre jellemző Nem mintha különösebben rajonganék James Marstersért, de nagyon jó ötlet volt behozni, remek szerepet találtak neki. Ahogy korábban a Doctor Who-ban is előfordult, hogy amikor már “túl közel” kerültek egymáshoz a főszereplők, megjelent valaki, aki egy kis feszültséget szított, itt most ő az, aki alaposan megkavarja a dolgokat, friss lendületet adva a sorozatnak. És az előzetes alapján még több akciót, még több humort, és még több szexet várhatunk ettől az évadtól.

A macskák ösztönösen tudják, hogy a gazdájuk mikor fog felébredni.
És 10 perccel azelőtt ébresztik fel.

Macsek ma megint kitett magáért. Egyrészt valamikor az éjszaka közepén mellémjött az ágyra dorombolni és dagasztani. Szerencséjére annyira KO voltam, hogy lazán vissza tudtam aludni, pedig valami hihetetlen hangosan tud dorombolni a drága Aztán hajnalban meg azzal ébresztett, hogy a karmát élesítette a fotelen, amit ugye nem szabad neki, aztán mikor rászóltam, tovább zörgött valamivel. Ilyenkor az a menetrend, hogy fölkelek és kicsukom a szobából, hogy az éjszaka további részében nyugodtan tudjak aludni, mondtam is neki, hogy mire számíthat. Felülök, felkapcsolom a villanyt, mire azt látom, hogy Benji visszamászik az ágyikójába és összegömbölyödik…

Azért néha még mindig meg tud lepni vele, hogy mennyi rengeteg esze van, és hogy mennyi mindent megért. Persze szelektív a hallása, csak azt érti meg, amiből haszna (vagy kára) származik, meg nagyokat tud elégedetten pislantani, ha az ember dicséri, vagy csak úgy beszél hozzá, de ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy elég nagy százalékát megérti annak, amit mondunk. És ki is tudja fejezni a saját akaratát is, ami azért pl. Boninak nem mindig sikerült. Benji mindig pontosan mutatja az utat: ha az ajtó felé indul, hátranézegetve, akkor ki akar menni, ha a konyha felé, akkor éhes. Bonika csalinkázott mindenfelé, úgy kellett kitotózni, hogy épp mi a baja.

Arra viszont mindketten pillanatok alatt rájöttek, hogy mi az, amire az ember rögtön ugrik. Pl. bizonyos tárgyakon karomélesítés garancia arra, hogy azonnal felhívják magukra a figyelmet. Benji szokása még az étkezőasztalon maradt reklámújságok “olvasgatása” is, bár ez már nem túl hatásos, csak fülemre húzom a takarót aztán hadd csinálja Boninak pluszban volt egy hatékony ébresztési technikája, igaz, az nem volt szándékos: nagyon gyenge volt a gyomra, elég gyakran dobta ki a kajáját, és ezt gyakran az éjszaka közepén. Mindehhez járult, hogy velem aludt az ágyban, amiről csak úgy lehetett volna leszoktatni, ha kicsukom a szobából, ami viszont azzal járt volna, hogy a macs a fél éjszakát a kilincsre ugrálással és hangos nyávogással töltötte volna. Bejönni nem tudott, de aki hallott már sziámi macskát nyávogni, az tudja, hogy amellett aludni nem egyszerű dolog. Hamar megtanultam legmélyebb álmomon keresztül is meghallani a jellemző öklendező hangokat, hogy még időben le tudjam tenni a macskát a padlóra, hogy ne a takarómat rókázza le. Aztán meg reggel vigyázni, hogy ne lépjek bele az éjszakai termésbe

Egyszóval csuda jószágok ezek a macsekok. Szerencsére baseballütőt nem tartunk itthon

Durrognak a rakéták és tűzijátékok itt a környéken, már pár perccel éjfél előtt rákezdtek. Macska most már a füle botját sem mozgatja a zajra, de korábban be volt rezelve, amikor pár órája a szomszédban rakétáztak. Pedig eddig nem zavarta az ilyesmi, de vagy már öregszik a drága (a tizenhetediket tapossa a kis bársonytappancsaival), vagy nem tudom, de most nagyon nem tudta mire vélni a dolgot, rémült szemekkel mászkált fel-alá a lakásban. Mostanra talán megszokta.

Én az év utolsó óráit a Galactica 1980 c. sorozat (a klasszikus Battlestar Galactica spin-offja) nézésével töltöttem, és a következő bejegyzésemben arról fogok írni. De most csak egyszerűen boldog új évet!